Üdv!
Egyik este (éjfélkor) haver jött, hogy menjünk pipázni. Én már eléggé álomba voltam merülve, így azt se tudtam, miről van szó, annyi jutott el az agyamig hogy vízipipa. Ez pont elég volt, hogy beültesse a bogarat a fülembe. Míg nem sikerült ezt a kis, hát novellának mondanám de maradjunk annyiban, hogy kis irományt alkotnom:
Isteni Füst!
Különös rezgés tölti be a teret. Nyughatatlanul tekintek körbe, hiányzik, érzem kell nekem. Felkelek székemből s megtöltöm tüdőm a szoba levegőjével, szinte már érzem. De még nem tudom, ma mi kell nekem! Szekrényemhez lépek, lassan kitárom a kétszárnyú kincsestáram. Illatok tömkelege árad ki belőle. Szemem csillog ahogy végigtekintek kincseimen. Mind közül a legfontosabb felé nyúlok, narancs arany színekben játszó fenséges üveg, benne karcsú nőies fém test s gallérja felett a tölcsér. Kiveszem s hosszú csövét is magamhoz veszem. Elkészítem s kicsit magára hagyom, megfontoltan kell választanom. Dobozról dobozra, illatról illatra s ízről ízre haladok, minden variációt szépen megfontoltan végig gondolok, megfontoltan vizsgálom mit kívánok, mintha csak egy finom főételt, csokit vagy egy jó italt választanék a boltban. Két illat az mi viaskodik bennem, ez a két illat nem enged nyugodni s emlékeim megelevenülnek ahogy nagyot szippantok az egyik ízbe. Magával ragadt minket azon az estén fenséges illata s íze, megalapozta az este folytatását. Az ágyban fekve vizsgáltuk a pipa füstjének keringését. Figyeltem ahogy szőke hajában meg-megmarad a füst s jót mosolyogtam mikor karikát próbált ajkaival formálni. Sanda mosollyal térek vissza a jelenbe majd nagyot szippantok a másik dohányba! Késő délután a barátok együtt, két fenséges pipa körül, szipákoltunk nyugodtan, az elmúlt időkön merengve. Tovább mosolygok s már találgatom is az arányokat mely tökéletes kihozza majd a két dohány fenséges ízét. Kevés idő sem kell s már az asztalnál ülve keverem a dohányokat, s már töltöm is a tölcsért. Fém közé fogom a rakoncátlan szenet kit ha meggyújtok hangos sziszegéssel kezdi felölteni vörös köntösét, mely szolgáltatja számomra s pipám számára az elengedhetetlen hőt. Készen áll minden, beágyazódtam puffomba s kényelmesen körülvett a zselé. Teám jobb oldalamon pihen, pipámmal farkasszemet nézek. Nyugodt, mély lélegzetet veszek s lassan szívni kezdem, egy szívás, meg még egy s az isteni füst járja át testem minden porcikáját. Érzem tüdőm betölti a fehér, Isteni füst. Majd lassan, kifújom vigyázva féltve mint anya a gyermekét. Szemem lecsukódik s csak élvezem a füstöt s az ízeket. Agyam bombázza az ízfergeteg, lassan eltűnik a világ, csak én vagyok a pipa és a füst mi kitölti a szobám, közrefog s elrejt a világ zajától. Gondjaim úgy foszlanak szerteszét, mint a karikák mik miután eljárták kötelező táncuk a levegőben oszlanak semmivé.
Remélem tetszett és sok embernek megjött a kedve a pipázásra 
Köszönöm, hogy elolvastad van még a blogomon egy pár más is 
www.minden6o.blog.hu
Üdv.: Gaben
| < Előző | Következő > |
|---|






