vizipipa.eu

Sziasztok!

Úgy gondoltam mint friss társszerző (juppí 1el többen vagyunk) egy hasznos cikkel szeretném gyarapítani a blogot. Bemutatkoznom már gondolom nem kell, elég sokan “ismertek” már a rendszeres olvasók közül, általában nagy számról Tessék egy kis érdekes esetleg hasznos olvasnivaló egyik tankönyvemből. :

Forrás: Banai Valéria: Gyógynövény- és drogismeret (műszaki tankönyvkiadó)

Nicotianae folium- dohánylevél

Faj: Nicotiana tabacum (piros virágú), Nicotiana rustica (sárga virágú)- dohány

Család: Solanaceae- burgonyafélék

A növény jellemzése: hazánkban is termesztett egyéves haszonnövény. Amerikából száramzik. A szár szőrös, alig elágazó, 1….1,5 m magas. A Nicotiana tabacum levele inkább megnyúlt, míg a N. rustica levele tojásdad és virágaik színe is különbözik.

Drog (a szó eredeti jelentése: koncentrált hatóanyag tartalmú, legtöbbször szárítással konzervált növényi-állati rész vagy termék) : a nyeles, ép lemezű, 10….60 cm hosszú (fajtól függően) és 6…30 cm széles, tojásdad, lekerekített vállú levél.

Gyűjtés, feldolgozás: a leveleket begyűjtés után fermentálják(erjesztik) és szárítják. A levél értéke az erjedési termékektől függ, amelynek egy része illóanyag, más része a dohány zamatát adja. Az erjesztés folyamán a levelek veszítenek nikotintartalmukból.

Összetétel (ehhez megpróbálok minél több segédanyagot összekaparni hogy le tudjam fordítani:) ): 0,05….10%-ban alkaloidkeverék, melyben a piridinvázas alkaloidok a fő hatóanyagok: nikotin, nornikotin, anabazin és nikotirin. A levélben az előző alkotók só formájában vannak jelen. Ezen kívül a következő vegyületeket tartalmazza még: flavonoidok, kumarinok, cseranyagok és gyanta. A friss nikotin folyékony halmazállapotú, illékony bázisos(lúgos) kémhatású, amely vízgőzzel átdesztillálható.

Felhasználás: a XIX. századtól alkalmazzák oldatát gyümölcsfák permetezésére, az egyik legismertebb rovarölő szer, elpusztítja a levéltetveket. Hátrányos tulajdonsága hogy az emberre is mérgező. A dohányt mint élvezeti szert már az indiánok is ismerték. A nikotin idegdúc-bénító, igen erős méreg (nah gyerekek ezért nem szabad elfogyasztani a pipázás után a tartályban maradt vizet, gyümölcslevet esetleg alkoholt ). Ázsiában, Új-Guineában, Kelet- Afrikában az emberek rágják is a leveleket (bagózzák). Gyógyszerként napjainkban nem használják, inkább mint élvezeti szer hódít. A legelterjedtebb élvezeti szer, illata miatt füstölik is. 50-100mg nikotin már légzésbénulásos halált okoz. Egy cigaretta 1g dohányt tartalmaz, amely 0,5…1 mg nikotinnak felel meg. Élvezeti szerként szivar, pipadohány, bagó és tubák formájában fogyasztják még. Túlzott mennyiségű fogyasztás következményei lehetnek: szívműködési zavar, az artériás erek megbetegedése, gyomorgyulladás, hörghurut, gyomorfekély, érgörcs és érszűkület, tüdő- és gyomorrák. Az aktív dohányosok körében gyakoribb a tüdőrákos betegek száma (ne felejtsük el ez a cigarettára vonatkozik, de mi is dohányosok vagyunk).

Ez lenne a dohány. Kedvencünk fő összetevője.

Másik összetevője a melasz, ami nemigazán tartalmaz káros anyagokat:) Ejtsünk pár szót róla is.

(forrás: wikipédia)

Melasz:

A melasz sűrű cukorszirup, a cukorrépa vagy cukornád cukorrá történő feldolgozásának mellékterméke.A cukornád melasza fiatal, zöld cukornádból keletkezik, amelyet kén-dioxiddala kezelnek (ez tartósítja). Kéndioxid-kezelés nélkül csak érett cukornádból lehet kivonni. A melasz (azaz tiszta cukornádszirup) készítéséhez a leszüretelt nádról letépkedik a leveleket, majd megfőzik a nádakat, hogy kiváljon a cukor. Ha csak egyszer főzik fel, édesebb melasz készül, mert kevesebb cukor válik ki. Ha másodszor is felfőzik, kesernyésebb lesz. Harmadszori kifőzésnél a szukróz nagy része kiválik belőle, de még mindig nagy adagban tartalmaz cukrot, ellenben a finomított cukorral ellentétben van benne többféle vitamin és ásványi anyag is is, például kálcium, magnézium és vas, mégpedig annyi, hogy egy evőkanálnyi elég belőle az ásványianyag-szükséglet kielégítésére (nem pedig annyi hogy kiváljon a vízből!!(hehe) és szárnyakat növesztve egész a tüdőig jusson:D ).

A cukorrépánál csak a végső kristályosodási folyamat végtermékét hívják melasznak. A cukorrépa melasza kb. 50%-ban cukor, főleg szukróz, de tartalmaz glükózt és fruktózt is.

Én egész hozzáértő szemekkel semmi olyat nem látok benne amiről a tv-ben beszélnek. Ne tessék megijedni, ott csak felolvassák amit a kezükbe nyomnak.

Nem tudom hogy vagytok vele de a sok édes cukor említésére azt hiszem megkívántam egy kis hennawy barackot