vizipipa.eu

Beültünk a pipasátorba kétszer is, és szakmai szemmel kielemeztük az ott nyújtott szolgáltatást:

Az első alkalommal még helyünk is volt, négyen kértünk egy almás pipát. Az ára 2.000 Forint volt, ami egy fesztiválon korrekt. Azaz korrekt lenne, de kicsit rágyúrhatott volna a témára az amúgy jónevű teaház a kitelepült sátrában. Az almás füstnek semmi íze nem volt, de kaptunk teát. Fél literes söröspohárban, abban is félig töltve. Cukor nélkül. Kettőt. Mire megbeszéltük, hogy az ülőhely a párnákon kívül végig leterített, két emelet magas euro raklap szerű valami, addígra a füst mennyisége is elment. Kicsit csalódott voltam, mert ennek a jelenségnek régebben már hangot adtam…

Józanul adtunk mégegy esélyt a sátornak. Leültünk leghátul egy asztalhoz, de hamar ránkszóltak, hogy az a hely azért van, mert vendég jön. Nem számított a válaszom, miszerint mi is azok vagyunk… Jobb híján leültettek minket a földre. A keleties hangulat megvolt. Az a

Keleti pályaudvaros, mikor a hajléktalanok fekszenek. Gond nem volt nagyon, de a füst minősége és mennyisége miatt aggódtam. Kértem, hogy két szenet tegyenek rá rögtön az elején, így talán jobb lesz. A 33 mm-es szenet ezért nem szeretem. Pár perces rohangálás után jött vissza a pipatömő ember, hogy azt pedíg nem lehet. Még akkor sem, ha kifizetem a plusz 50 Forintot. Kijavított, hogy az 70 Forint, de nem lehet, csak ha kérek mégegy pipát, de az megint 2.000 Forint. Jót nevettünk, annak azért örülök, hogy a pipatömő srác is (kettőnk között) úgy érezte, ez “kicsit” gáz. Végül a trópusi vegyesgyümölcsös dohánynak volt füstje, amúgy a választék alma, trópusi vegyes és mangó volt. Mögöttünk pár srác pipuzott, akikkel volt egy nagyon nagyon neveletlen lánygyerek, de a teánkba legalább tehettünk cukrot!

Alapvetően nem szeretném fikázni a helyet, a hangulatot és a szolgáltatás minőségét egy erős 3/4-re értékelném. Ebben benne van az is, hogy a sátorral szemben volt az MR2 Petőfi színpad is, ahol a Barabás Lőrinc Eklektric zenélt. Őket szeretjük ám!